-- Lelőhely: Eperjeske III (Szabolcs Szatmár Bereg megye) Az első honfoglalás kori sírok 1920 tavaszán kerültek elő. A már teljesen átkutatottnak vélt területen 1925-ben ismét egy lovas sírt találtak. A sírok között sem női sem gyermek sírokat nem találtak. Két sírban kiemelkedő rangú vezető maradványaira bukkantak. Méltóságukat lovastemetkezés, tarsolylemez és aranyozott ezüstveretes készenléti íjtegez jelezte. Még 1 darab lovassíron kívül a többi temetkezés csak szerény mellékletekkel rendelkezett. A leletek alapján a temetőt a X. század első felében használhatta a honfoglaló magyarok egy rangos csoportja. -- A tarsolylemez: Az ezüstlemezen a hátteret aranyozták. A felületén függőlegesen futó sáv osztja két részre. Közepén csúcsukkal lefelé hajló palmettalevelek sora húzódik. Ez a motívum a hajdani veretes tarsolyok zárószíját idézi. Ez példázza azt, hogy a tarsolylemezek díszítése textil vagy bőr rátétes előképek felhasználásával alakult ki. E sávra futnak rá kétoldalt a lendületesen ívelt palmettacsokrok, melyek az életfát mintázzák. Feltehetőleg voltak olyan bőrtarsolyok is, melyek a tarsolylemezek módjára záródtak nem pedig középen bújtatós verettel. A tarsolylemez háttere nem visszakalapált, hanem egy síkban tartott. Anyaga: ezüst Mérete: 13 cm x 11,8 cm .