-- Lelőhely: Szolyva (egykor Bereg megye, ma: Szvaljava, Ukrajna) Az Északkeleti Kárpátoknak az Alföld felé alacsonyabbá szelídülő részén fekszik, a Latorca folyó völgyében. A várostól nyugatra, a folyó bal partján mintegy 34m hosszú, 23m széles és 1, 8-2, 5 m magas halomban 1870. július 24-én Lehoczky Tivadar a Kárpátaljai régészeti kutatások megalapozója hon foglaláskori lovassírra bukkant. A megmentett honfoglalákori sírok közül ez volt a negyedik. A harcos kb. 174 cm magas fiatal férfi lehetett. A sírból előkerült maradványok: szabja – aranyozott ezüst tarsolylemez – 6 db vas nyílhegy – ezüst karperec – vascsat – vaskés – ezüst füles gomb – fanyereg maradványai – feltorozott lókoponya – tegez maradványai – a koponya felett 32 cm átmérőjű homokkő. -- A tarsolylemez: Az aranyozott ezüstlemez peremét, vastagabb ezüstszalag merevítette. A lemez mintázata a galgócival mutat rokonságot: a három függőleges sort alkotó háromlevelű palmetták itt is végtelen hálót alkotnak. Az előre felrajzolt mintát, keskeny élű poncolóval alakították ki. A leveleken megtalálható az ún. „hármaspont” az egyik közép-ázsiai, szogdiai ötvösműhely sajátossága volt, s így ez fontos utalás a hon foglaláskori művészetünk forrásvidékeire. A szolyvai lemez egyedülálló motívuma a felső szegély alatti bojtokat utánzó veretsor. A lemez felületén látható kopásnyomok és sérülések a hosszú használat nyomait őrzik. Anyaga: aranyozott ezüst Mérete: 12,5 cm x 11,3 cm .